Tatabánya bemutatása

Tatabánya Komárom-Esztergom megyénk székhelye, amely a szlovák határ közelében, Budapesttől mintegy 55 kilométerre, a Vértes és a Gerecse között elterülő völgyben fekszik. A fővárostól legegyszerűbben autóval az M1-es autópályán lehet megközelíteni, ám forgalmi csomópont lévén vasúttal és buszjáratokkal is könnyű célpont.

Tatabánya története

A település vidéke már az ősidőkben is lakott volt, és ezt számos lelet is alátámasztja. A Gerecse-hegység Szelim-barlangja például a kőkorszaki ősember lakhelye volt. Majd a honfoglaló magyarok is jelentős nyomokat hagytak maguk után.

A középkori népek itt léte során a környék benépesült, jól ment a kereskedelem és a mezőgazdaság is virágzott. A török megszállók elfoglalták a vidéket és a település elnéptelenedett, a törökök kiűzése után az Esterházyaknak volt köszönhető, hogy a város újból lakott lett. Német és szlovák ajkú római katolikus vallású lakosokat telepítettek a térségbe.

A bányaváros

Az 1800-as évek nagy fordulást hoztak a térség csendes mezőgazdasággal foglalkozó népeinek életébe, hiszen rábukkantak a környék szénmezőire. Beindult a bányaipar, 1891-ban megalakult a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat. 1896-ban napvilágot látott az első csille szén. A bányászok települése 1903-ban kapta meg a Tatabánya nevet. Szép lendületet vett az ipar és a kereskedelem, a munkáslakosság száma növekedett új lakótelepek épültek.

1947-ben Tatabánya város lett, majd 1950-től Komárom-Esztergom megye székhelye. Azt jó tudni, hogy igazából a megyeszékhelység azért dőlt el Tatabánya mellett, mert a korábbi székhely Esztergom nehezen volt megközelíthető és túlságosan az országhatár szélén áll. Meg persze a szénbányászat fejlődése is aduász volt Tatabánya javára. Akkoriban még nem sejtették, hogy a 70-es 80-as évekre a nagy fejlődés visszafele fordul, 1987-ben a veszteséges termelés miatt bezárták az utolsó bányát is.

Tatabánya 1991-ben vált megyei jogú várossá. A rendszerváltás után a tatabányai és oroszlányi bányák és erőművek össze lettek vonva a Vértesi Erőmű Zrt.-be.

Tatabánya Turul madara

Tatabánya legjelentősebb nevezetessége és jelképe a város fölött a Kő-hegyen szárnyát kitáró Turul szobor. Ez a Turul a 15 méteres szárnyfesztávolságával Európa legnagyobb madárszobra. A műalkotás valójában egy emlékmű, melyhez egy legenda kapcsolódik. Kézai Simon krónikás írása szerint Árpád vezér seregei itt győzték le 907-ben a Szvatopluk szláv fejedelem hadát. A szobor Donáth Gyula szobrász alkotása, amely a 1896-os millenniumi ünnepségekre készült, ám csak 1907-ben lett felavatva.

Szerző: Gaál Era - városom.hu